Budapest, a Duna festői partjain fekvő város, melynek történelme és jelene szorosan összefonódik a vízzel. Azonban a folyót dicsőítő turisztikai képeslapokon túl a városi vízi táj egy rejtett, de nem kevésbé fontos aspektusát képezik a gátak és víztározók. Ezek a mérnöki létesítmények nemcsak kritikus szerepet játszanak a város ivóvízellátásában, az árvízvédelemben és az energiatermelésben, hanem a városi ökoszisztéma és a rekreációs zónák szerves részévé is váltak. Tovább a budapest.name oldalon.
A budapesti földalatti víztározó: építészeti mestermű és mérnöki megoldások
Budapest festői Gellért-hegye alatt, amely elegáns, fákkal szegélyezett utcáiról ismert, egy valódi mérnöki csoda rejtőzik – a Gruber József víztározó. Ezt a szürreális földalatti építményt minden év márciusában leürítik az éves tisztítás céljából, feltárva a látogatók előtt egy futurisztikus, szinte disztópikus tájat, amelyet 106 karcsú oszlop alkot.
A víztározó Budapest vízellátó rendszerének szerves részét képezi. Akár 80 millió liter vizet is képes befogadni. Minden éjjel a vizet a Dunából szűrik és szivattyúzzák ide, napközben pedig Buda lakosaihoz juttatják el. Ez a napi ciklus biztosítja a friss víz folyamatos ellátását körülbelül 500 000 ember számára.
A víztározó építése 1970-ben kezdődött és nyolc évig tartott. Létrehozásához több mint 140 000 köbméter földet termeltek ki a hegyből. A két medence alapjának kiöntéséhez több mint 6000 négyzetméter, 30 cm vastagságú betonra volt szükség, és 25 betonkeverőnek több mint 40 órára volt szüksége az anyag folyamatos szállításához.
A víztározó két medencéjét zongora alakúra tervezték, ötvözve az esztétikát és a funkcionalitást. Ez az egyedi forma, a 106 üreges és perforált, 9 méter magas oszloppal együtt megakadályozza a ví-örvények kialakulását és biztosítja az optimális keringést. Ez az innovatív kialakítás megakadályozza a víz pangását és a mikroorganizmusok kialakulását, biztosítva annak frissességét és minőségét. A létesítmény a legmodernebb ultraibolya fertőtlenítő rendszerrel is fel van szerelve, amely további védelmet nyújt a kórokozók ellen. Építése idején ez a víztározó a világ második legnagyobb ilyen létesítménye lett, csak a tokiói előzte meg.
A földalatti világ titkai és azok felfedése
Az építkezés befejezése után 35 évvel Gruber József eredeti áramlástani modellezési számításait egy számítógépes modell teljes mértékben igazolta, tanúsítva a terv zsenialitását.
A Gruber József víztározó csak évente egyetlen napon, március 22-én, a Víz Világnapján látogatható. Ezen a napon a látogatóknak egyedülálló lehetőségük nyílik leereszkedni a kiürített víztározóba és sétálni a fenséges oszlopok között, saját szemükkel megtapasztalva ennek a rejtett földalatti világnak a hátborzongató szépségét. Ez egy ritka alkalom arra, hogy megtekintsék azt a bonyolult mérnöki létesítményt, amely nap mint nap biztosítja a város életét.
Kopaszi-gát – Történelmi gát és népszerű rekreációs helyszín
A budapesti Kopaszi-gát története ragyogó példája egy mérnöki létesítmény átalakulásának egy tisztán funkcionális objektumból egy pezsgő rekreációs zónává. Ma ez a város egyik legdivatosabb parkja, amely egyedülálló pihenési lehetőségeket kínál a főváros lakóinak és vendégeinek a Duna partján.
A Kopaszi-gát építése 1870-ben kezdődött és hat évig tartott, 1876-ig. Akkor egy körülbelül 3 kilométeres párhuzamos gátat építettek, amely elválasztotta a Lágymányosi-öblöt a Dunától. Fő célja a jégképződés ellenőrzése és a város védelme volt az árvizektől, amelyek a 19. században gyakori jelenségnek számítottak. A gát fontos szerepet játszott abban is, hogy lehetővé tegye a vasúti rakományok berakodását a téli kikötőben, széles vízfelületet fenntartva.
A 20. század közepén a gát körüli terület némileg elhanyagolttá vált. Azonban 1993-ban védett területté nyilvánították, és 2003-tól megkezdődött a fokozatos újjáélesztése, már azzal a céllal, hogy kizárólag rekreációs zónává alakítsák.
A gát újjászületése és modern átalakulása
A Kopaszi-gát valódi revitalizációja 2007-ben kezdődött, amikor a területet egy divatos városi parkká alakították át. Ma ez körülbelül 10 hektárnyi modern tájépítészeti terület, amely harmonikusan ötvözi a mérnöki elemeket a természeti adottságokkal. A parkot széles gyalogos- és kerékpárutakkal, modern zöldépítészeti megoldásokkal és különféle szabadidős zónákkal szerelték fel.
Az egyik legfontosabb jellemzője a BKK kikötő, amely lehetővé teszi, hogy komppal (D11/D12 járat) is el lehessen jutni ide, amely 2017 óta közlekedik. Ez jelentősen javította a helyszín elérhetőségét. Most a gát mentén és a parkban számos kávézó és étterem található teraszokkal, játszóterek, strand- és strandbár zónák, valamint vízi sporteszközök kölcsönzői, mint például a SUP és kajak. A Kopaszi-gát népszerű helyszínné vált jógaórák és különféle kulturális események számára is, ami megerősíti státuszát mint teljes értékű városi oázis.
Ideiglenes gátak Budapesten
Budapest, amely a Duna partján fekszik, rendszeresen szembesül az árvizek kihívásaival, ami a városi szolgálatoktól állandó készenlétet és innovatív megoldások bevezetését követeli meg. A védelem egyik kulcseleme az ideiglenes gátak építése, amelyek segítenek megvédeni a fővárost nemcsak a magas vízállástól, hanem a szennyvíz szivárgásának lehetséges következményeitől is.
Naponta 500-600 ezer köbméter szennyvíz halad át Budapest 6473 kilométer hosszú csatornahálózatán. Ennek a mennyiségnek közel 99%-a biológiai tisztítás után a Dunába kerül. Azonban, amikor a csatornarendszerek nem bírják a terhelést, a szennyvíz a felszínre szivároghat, ami közegészségügyi veszélyt és kellemetlen szagot okoz.
Éppen ezért az árvízi felkészülés során az elsődleges lépés az összes Dunával összeköttetésben álló földalatti zsilip lezárása és a szivattyútelepek különleges üzemmódba kapcsolása. Budapesten az árvízvédelem érdekében aktívan használnak különböző típusú ideiglenes gátakat:
- Gerendás lezárások. A védelmi vonal legmélyebb szakaszain, mint például a Kossuth Lajos üdülőparkban, két sorban fa gerendákat helyeznek el, a köztes teret pedig agyaggal töltik ki.
- Agyaggátak. A Királyok útján a fő védelmi vonalat mintegy 1700 méter hosszan agyaggátakkal erősítik meg, több mint 6000 köbméter agyag felhasználásával.
- Homokzsákos mobilgátak. Különösen a Margit-szigeten, ahol egy ideiglenes mobilgát építéséhez körülbelül 500 000 homokzsákot használnak fel.
- Alumínium betétgerendás mobilgátak. A Dagály Termálfürdőnél a korábbi beruházásoknak köszönhetően egy közel 500 méter hosszú, 1500 alumínium gerendából álló mobilgátat építettek.
Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek kommunikációs menedzsere megjegyzi, hogy az árvizek után közel 50 átjárót zártak le, és a fő védelmi vonalakat a szükséges helyeken 9 méteres magasságig erősítették meg. Ez megbízható védelmet biztosít a város számára.
Éjjel-nappali járőrözés és együttműködés
Az árvízveszélyes időszakokban a Fővárosi Csatornázási Művek 400 munkatársa és 250 alvállalkozói munkás folyamatosan járőrözik a hét védelmi szakaszon. Azonnal észlelik az elöntés bármely jelét, mint például a vízszivárgást, és haladéktalanul értesítik a katasztrófavédelmi szolgálatokat. A védelmi műveletekben, különösen a Margit-szigeten, a katasztrófavédelem által kiképzett önkéntesek is aktívan segítenek.
Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik Budapest számára, hogy hatékonyan ellenálljon az árvízi fenyegetéseknek, biztosítva a lakosok biztonságát és a kritikus infrastruktúra működését, beleértve a folyamatos szennyvízelvezetést és -tisztítást. Az ivóvízellátás védelme, amelyet a Duna menti parti szűrésű kutak biztosítanak, szintén prioritás, hiszen a kutak több mint 75%-a árterületen található.