Múzeumkert

Múzeumkert — a Magyar Nemzeti Múzeum kertje, ahol a magyar történelem kezdődik

A Múzeumkert Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban, a Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épülete köré szerveződik, és a főváros egyik legkülönösebb zöldfelülete: nem egyszerűen park, hanem nemzeti emlékhely. Vasrácsos kerítése mögött másfél évszázados fák, egy római márványoszlop, a magyar irodalom és történelem nagyjait ábrázoló szobrok és a múzeum monumentális lépcsősora várja a látogatót. Ez az a hely, ahol 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság a lépcsőkről szólt a tömeghez, és ahol azóta is minden nemzeti ünnep megtalálja a maga helyét — közben pedig teljesen hétköznapi belvárosi kert, ahol padon lehet olvasni a platánok árnyékában.

Kiemelt látnivalók

• A Magyar Nemzeti Múzeum épülete — Pollack Mihály klasszicista főműve, 1837 és 1847 között épült, két belső udvarral és a Múzeumkert felé forduló, széles lépcsősorral, amely önmagában is történelmi színpad.
• Az Arany János-emlékmű — Stróbl Alajos szoborcsoportja 1893 óta áll a főbejárat előtt; a költő ülő alakját Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska figurái kísérik, a lépcsős talapzatot Schickedanz Albert tervezte. A szobrot 2017 őszén restaurálásra elszállították, majd 2018 januárjában került vissza a helyére.
• Berzsenyi Dániel szobra — a kert legelső szobra, Vay Miklós alkotása, amely 1860 óta áll itt; ugyanennek a szobrásznak az 1881-ben készült Kazinczy Ferenc-szobrát 1902-ben állították fel a kertben.
• A római márványoszlop — a lépcsőtől balra álló, három méter magas oszlop a római Forum Romanumról, a Pax templomából származik, és 1929-ben az olasz nemzet ajándékaként került Magyarországra.
• Az Ybl-kerítés — a kertet határoló díszes vasrács Ybl Miklós 1865-ös terve alapján készült, a nagy kertkapuk melletti őrházakat pedig Wagner János tervezte 1895-ben.
• Az idős faállomány — a kert legrégebbi fái közé tartozik egy 1880-as évek táján ültetett japánakác, amelynek törzsátmérője mára meghaladja a száztíz centimétert; a legelső ültetett fák tulipánfák voltak.

Mi található a kertben

A Múzeumkert viszonylag kis területen rendkívül sűrű: minden ösvény mellett szobor, kőemlék vagy évszázados fa áll, és a kert szerkezete a 19. századi angolkert-eszményt követi, azaz nem szimmetrikus tengelyekre, hanem laza, kanyargós útvonalakra épül. A múzeum épülete mint középpont körül a kert négy oldala eltérő hangulatú.

• A múzeum lépcsősora és előtere — a kert legreprezentatívabb pontja, nemzeti ünnepek és megemlékezések helyszíne.
• Szoborsétány — a magyar irodalom és közélet alakjainak, köztük Berzsenyi Dánielnek, Kazinczy Ferencnek, Katona Józsefnek és Arany Jánosnak állított emlékművek, valamint külföldi történelmi személyiségek mellszobrai.
• Római és középkori kőemlékek — a múzeum gyűjteményéhez kapcsolódó faragott kövek, sírsztélék és oszlopelemek a szabadban.
• Idős, árnyékadó faállomány — platánok, tulipánfák, hársak és akácok, amelyek nagy része a 19. század második felében ültetett generációhoz tartozik.
• Padok és pihenőfelületek — a kert az egyetemi negyed közepén fekszik, ezért napközben olvasó- és tanulóhelyként is működik.
• Kertkapuk és őrházak — a kerítés mentén álló 19. század végi kis épületek, amelyek a kert eredeti működési rendjét idézik.

Mit csinálj itt — és kinek való

• Történelem iránt érdeklődőknek — a kert az 1848-as forradalom egyik jelképes helyszíne, és a múzeum épülete a magyar klasszicizmus csúcsteljesítménye.
• Múzeumlátogatóknak — a kert természetes bevezetés a kiállításokhoz: érdemes körbejárni, mielőtt belépnél az épületbe.
• Egyetemistáknak és belvárosban dolgozóknak — a környék legcsendesebb zárt kertje, ahol padon lehet olvasni, tanulni vagy ebédszünetet tartani.
• Szoborvadászoknak és fotósoknak — az Arany János-emlékmű, a klasszicista oszlopcsarnok és a római oszlop egy körsétán belül végigfotózható.
• Botanika iránt érdeklődőknek — a kert idős faállománya a 19. századi ültetések élő emléke, több példány másfél évszázados.
• Sétálóknak két program között — a kert a belváros és Józsefváros határán fekszik, így természetes pihenő két városnézési szakasz között.

Megközelítés és gyakorlati tudnivalók

A kert Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban található, közvetlenül a belvárosi határon, és tömegközlekedéssel néhány perc alatt elérhető. A legközelebbi metróállomás a Kálvin tér, ahol az M3-as és az M4-es vonal találkozik; egy megállóval odébb az M2-es vonal Astoria állomása is közel van. A kerület felé a 47-es, 48-as és 49-es villamos közlekedik, valamint több buszjárat is megáll a közelben. A kertbe a belépés ingyenes, a múzeum kiállításaira viszont önálló jegy váltandó. A kert kerítéssel körbevett terület, ezért a múzeum által meghatározott nyitvatartás szerint látogatható: reggeltől estig nyitva áll, a kapukat sötétedéskor zárják, a nyitvatartás pedig évszakonként változik. Egy körsétához és a szobrok megnézéséhez húsz-harminc perc elég, a múzeummal együtt viszont fél napos programot érdemes tervezni. A kert sík, burkolt sétányai babakocsival is jól járhatók.

Mikor érdemes jönni

Tavasszal a kert a legszebb: a régi fák kilombosodása és a tavaszi virágzás után a klasszicista homlokzat zöld keretbe kerül, ráadásul március 15-én itt zajlanak a nemzeti ünnep központi megemlékezései, amikor a kert szó szerint megtelik emberekkel. Nyáron a sűrű lombkorona hűvös, árnyékos szigetet ad a felforrósodott belvárosban — ez a kert legfontosabb praktikus funkciója a nyári hónapokban, és ilyenkor a padok napközben is foglaltak. Ősszel a hársak és platánok színe adja a kert legfotogénebb arcát, a látogatóforgalom pedig visszaesik, így a szobrokat és a kőemlékeket nyugodtan végig lehet nézni. Télen a lombtalan fák mögül teljes szélességében kirajzolódik a múzeum oszlopcsarnoka, amelyet lombos időszakban részben eltakarnak a fák; a kert ilyenkor csendes, és a rövidebb nyitvatartás miatt érdemes korábban érkezni.

Érdemes tudni

A terület már a múzeum előtt is kert volt: az 1750-es években itt állt Klobusiczky Ferenc érsek barokk palotája francia kertjével, és a korabeli leírások szerint az 1750 körül ültetett hatalmas tölgyek az 1810-es években már tekintélyes fákként árnyékolták a területet; 1793-ban Batthyány József gróf tartotta fenn a fasoros sétautakat. A telket a múzeum számára 1813 októberében vásárolták meg, miután Széchényi Ferenc 1802-es adománya és egy 1808-as törvény megalapozta a nemzeti intézményt. Pollack Mihály klasszicista palotája 1837 és 1847 között épült fel, ám az építkezés és az 1838-as pesti árvíz együtt szinte teljesen letarolta a növényzetet. A múzeumkert mai formája az 1850-es években született: Muszely Károly 1848-as terveit a forradalom megakasztotta, majd 1852-től jótékonysági hangversenyekből gyűjtötték össze a szükséges pénzt. A kert ünnepélyes faültetése 1855. november 24-én történt, amikor három tulipánfát ültettek el, 1856 tavaszától pedig Kubinyi Ágoston igazgató levelekben kérte az ország birtokosait, hogy csemetékkel és cserjékkel járuljanak hozzá a kert kialakításához — így érkeztek a hársak és akácok. A kert angolkert mintájára, Petz Ármin tervei szerint készült el, a díszes vasrácsos kerítés pedig Ybl Miklós 1865-ös munkája. 1879 és 1881 között a szomszédos körút szabályozása miatt a kertet meg kellett rövidíteni, ekkor a Fleischmann és Wéber cég tervezte újra a virágágyásokat és az utakat; az őrházak Wagner János 1895-ös tervei alapján épültek. A kert szobrai közül elsőként Berzsenyi Dániel alakja került ide 1860-ban, Vay Miklós alkotásaként; ugyanő készítette 1881-ben a Kazinczy Ferenc-szobrot, amelyet 1902-ben állítottak fel. A legismertebb mű Stróbl Alajos Arany János-emlékműve, amely országos közadakozásból, több mint egy évtizedes előkészítés után 1893-ban került a főbejárat elé; 2017 szeptemberében restaurálásra elszállították, és 2018 januárjában került vissza. A lépcsőtől balra álló három méter magas márványoszlop a római Forum Romanumon állt Pax-templomból származik, és 1929-ben az olasz nemzet ajándékaként érkezett Magyarországra. A kert legfontosabb történelmi pillanata 1848. március 15-e, amikor a forradalmi ifjúság a múzeum lépcsőiről szólt az összegyűlt tömeghez — azóta ez a hely a magyar szabadságküzdelmek egyik szimbóluma. 1945-ben a főváros ostroma során a kertben súlyos harcok folytak, és az elesetteket ideiglenesen itt temették el.

Tippek látogatóknak

• Kerüld meg az épületet: a legtöbb látogató csak a főbejárat előtti részt nézi meg, pedig a kert hátsó és oldalsó szakaszain állnak a legérdekesebb kőemlékek és a legidősebb fák.
• Keresd meg a lépcsőtől balra a római márványoszlopot — kevesen tudják, hogy egy valódi Forum Romanum-i darabról van szó, amely 1929 óta áll itt.
• Március közepén számíts arra, hogy a nemzeti ünnep miatt a kert és a lépcsősor zsúfolt és részben lezárt lehet; nyugodt sétához válassz másik napot.

Kérdések és válaszok

Kell fizetni a Múzeumkertbe? Nem, a kert látogatása ingyenes. Külön jegy csak a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításaira szükséges.

Éjjel-nappal nyitva van? Nem. A kert kerítéssel körbevett terület, a múzeum által meghatározott nyitvatartás szerint látogatható; a kapukat este zárják, és a nyitvatartás évszakonként változik.

Hogyan jutok oda? A legközelebbi metróállomás a Kálvin tér, ahol az M3-as és az M4-es vonal találkozik; közel van az M2-es vonal Astoria állomása is. Villamossal a 47-es, 48-as és 49-es járat közlekedik erre.

Mi köti a kertet 1848-hoz? 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság a múzeum lépcsőiről szólt a tömeghez, és azóta a kert a nemzeti ünnep egyik központi helyszíne.

Melyik a kert legfontosabb szobra? Stróbl Alajos Arany János-emlékműve 1893-ból, a főbejárat előtt; a költő ülő alakját Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska kíséri, és a szobrot 2017–2018-ban restaurálták.

Mikor jött létre maga a kert? A mai kertet az 1850-es években alakították ki: az ünnepélyes első faültetés 1855. november 24-én volt, amikor három tulipánfát ültettek el, majd 1856 tavaszától országos adományokból folytatódott a telepítés.

Honnan való a római oszlop? A lépcsőtől balra álló, három méter magas márványoszlop a Forum Romanumon állt Pax-templomból származik, és 1929-ben az olasz nemzet ajándékaként került Magyarországra.

Mennyi időt szánjak rá? A kert körbejárása és a szobrok megnézése húsz-harminc perc, a múzeumi kiállításokkal együtt viszont könnyen fél napos program lesz belőle.

Alkalmas kisgyerekkel vagy babakocsival? Igen, a kert sík és burkolt sétányokkal rendelkezik, csendes és zárt, így nyugodt sétahelyszín; játszótér viszont nincs benne, mert emlékkertről van szó.