Budapest történelme, akárcsak a tájképe, tele van váratlan fordulatokkal. A nyüzsgő városi utcák között egy csendes oázis bújik meg – a Feneketlen-tó. Már a neve is magával ragadó, egy meglepő eredetet rejtve. Ez nem egy ősidők óta létező természetes víztömeg, hanem egy titokzatos tó, amely csak a 19. században jelent meg a város térképén. Bővebben a budapest.name oldalon.
Legendák és hátborzongató történetek a „Feneketlen-tó” elnevezés eredetéről
A „Feneketlen-tó” elnevezés a 19. század végén – 20. század elején jelent meg. Eredetét legendák övezik, amelyek generációról generációra szállnak.
Az egyik legelterjedtebb legenda szerint a földmunkák megrendelése után hétvégenként földet hordtak a tóba. A föld azonban nem süllyedt el, hanem a felszínen maradt, ami azt a gondolatot ébresztette az emberekben, hogy a tónak nincs feneke. A víz e rejtélyes tulajdonsága adta a tónak a „feneketlen” nevet. Egy másik, a tónak misztikus aurát kölcsönző történet azt állítja, hogy a víz olyan erővel tört fel a föld alól, hogy a munkásoknak pánikszerűen kellett menekülniük, hátrahagyva szerszámaikat.
Az 1919-es események után állítólag holttestek kezdtek felbukkanni a tóban. Ez összefüggésben állhatott az akkori forradalmi eseményekkel, ami tovább növelte a víz hátborzongatóságát és megerősítette rejtélyes hírnevét. Ezek a történetek, akárcsak a feneketlen mélységről szóló legenda, egy közönséges bányatavat Budapest misztikus szimbólumává változtattak.
Létezik egy másik népszerű legenda is, amely misztikussá teszi a tó eredetét. Eszerint a téglagyár helyén, ahol most a tó elterül, állandó veszekedések és konfliktusok voltak a munkások között. A föld, nem bírva elviselni az emberi viszályt, egy reggel megnyílt és elnyelte az egész gyárat. Az egész terület egy mély szakadékba süllyedt, amely azonnal megtelt vízzel. Azt beszélik, hogy a munkások, akik abban a pillanatban a pincében voltak, életben maradtak és a mai napig a föld alatt folytatják munkájukat, a „Feneketlen-tó” láthatatlan lakóivá válva. Ez a hátborzongató történet, amely a tó megjelenését az emberi viszályok büntetéseként magyarázza, Budapest városi folklórjának részévé vált.
Hogyan is keletkezett valójában a tó?
A 18. századig a terület, ahol most a Feneketlen-tó található, lakatlan és mocsaras vidék volt. Azonban a közelben folyó Duna folyamatosan agyagot hordott ide. Ennek köszönhetően a mocsaras föld agyagbányászatra alkalmas területté változott.
A 18. század végén ezen a területen, a mai Kosztolányi Dezső tér közelében, téglagyárat alapítottak. A munkások az agyag kitermelése során egy hatalmas gödröt hoztak létre. Pontosan ez a bánya lett a tó keletkezésének helye, amikor 1877-ben a munkások egy föld alatti forrásra bukkantak. A víz azonnal megtöltötte a gödröt, és így jött létre a Feneketlen-tó. 1889-ben a gyárat bezárták, és a talajvíz lassan elkezdte feltölteni az egykori bányagödröt.
A tónak egyedi jellemzői vannak. Vize piritet tartalmaz, ami keserűvé és töménnyé teszi. A tóban egy termikus ugróréteg is kialakul, ami a mély tavakra jellemző. A magas kénhidrogén-tartalom miatt egy ideig nem tudott benne kialakulni az élet.
A tó valódi mélysége
A feneketlen mélységről szóló ijesztő legendákkal ellentétben a Feneketlen-tónak valójában van feneke. A mérések szerint átlagos mélysége mindössze 4-5 méter, bár egy helyen elérheti a 18 méteres mélységet is. Ez megcáfolja azt a képzetet, hogy a fenekét lehetetlen elérni.
A tó fenekét savas agyag borítja, a talajvizek pedig specifikus hőmérsékleti rétegeket hoznak létre, amelyeket termikus ugrórétegként ismerünk. Ez a sajátosság megnehezíti az élet kialakulását a vízben.
Az agyagbányából pihenőoázissá válás és a vízminőségért folytatott küzdelem
A Feneketlen-tó egy egyszerű agyagbányából népszerű pihenőövezetté vált. A 20. század elején a víztest körül elkezdték kiépíteni az infrastruktúrát: 1927–1929 között felépült a Szent Imre Gimnázium, 1938-ban pedig az azonos nevű plébániatemplom. A Szent Imre-templom, amelyet Wälder Gyula neoromán stílusban tervezett, igazi építészeti remekművé vált. Két szimmetrikus ikertornya és finoman kidolgozott kapui különleges fenséget és méltóságot kölcsönöznek az épületnek, tükrözve a történelmi és vallási örökség mélységét.
A templom mellett, a ciszterciek által lefektetett hagyományt folytatva, ma is működik a Szent Imre Gimnázium. Ez az oktatási intézmény szerves része az építészeti együttesnek, a hit, az oktatás és a nyugalom harmonikus egységét teremtve meg. 1958–1960 között Mőcsényi Mihály tervei alapján parkot alakítottak ki a tó körül játszótérrel, teniszpályával és egy színpaddal, amely Budai Parkszínpad néven vált ismertté.
Az 1980-as években a tó vízminősége drasztikusan leromlott a tápláló források számának csökkenése miatt. Erre válaszul a közösség, a horgászegyesület kezdeményezésére, egy vízkeringető rendszert és egy szökőkutat telepített, ami megmentette a tavat. Az intézkedések ellenére 2007–2008-ban tömeges halpusztulás történt az oxigénhiány miatt, a vízszint pedig jelentősen lecsökkent. Szerencsére az erős esőzések segítettek helyreállítani az egyensúlyt. 2010-ben teljesen betiltották a horgászatot a tóban, 2014-ben pedig felújították a vízen lebegő pihenőstéget.
A Feneketlen-tó körüli park
A Feneketlen-tó és környéke Újbuda egyik legnépszerűbb pihenőparkjává vált, amely változatos szabadidős és kikapcsolódási lehetőségeket kínál. Ahogy már említettük, 2014 tavaszán új stéget nyitottak a tavon, amelyet a Főkert Zrt. épített. Ez a víz fölé nyúló fapalló ideális hely lett az olvasáshoz és a pihenéshez, lehetővé téve a látogatóknak, hogy élvezzék a víz közelségét. 2015-ben, többéves elhanyagoltság után, újra megnyitották az egykori Budai Parkszínpad épületét, átnevezve azt Új Budai Parkszínpadra. Ez a felújított hely, amely most találkozóhelyként és esti koncertek helyszíneként funkcionál, ideális helyszín a lassú beszélgetésekhez vagy egyszerűen a szabad levegőn való pihenéshez.
A tó melletti parkban több szobor is látható, amelyek különleges bájt kölcsönöznek neki. Itt található Bartók Béla szobra Varga Imre alkotása, valamint egy lányszobor, amely háttal áll a tónak. A Kosztolányi Dezső téren található Kosztolányi Dezső mellszobra, Borbás Tibor munkája, a ciszterci templom előtt pedig a Magyar Szabadságharcos Ifjúsági Front modern hősi emlékműve.
A Törőcsik Mari park, amelynek ünnepélyes megnyitójára 2022. április 21-én került sor, új közösségi térré vált a tó közelében. Újbuda Önkormányzata ezzel a gesztussal tisztelgett a legendás színésznő emléke előtt. Ezt a döntést a helyi lakosok többsége támogatta, akik részt vettek a szavazáson.
Az esztétikai és történelmi értékeken túl a park széles körű lehetőségeket kínál az aktív pihenésre is. A romantikus hangulathoz festői kilátás társul a tóra, amelyet a padokon ülve élvezhetünk, ami a parkot kiváló randevúhelyszínné teszi. Az aktív életmódot folytatók számára a tó körül futópálya, valamint fitneszpark és teniszpályák állnak rendelkezésre. A gyerekek a játszótéren tölthetik vidáman az időt. A tó mellett hangulatos éttermek és eszpresszó bárok várják a látogatókat egy nyugodt légkörű pihenésre.
Források: www.budapestcity.org, csodalatosbudapest.hu, www.turistamagazin.hu