Több mint száz évvel ezelőtt a Gellért fürdő Budapest egyik legkedveltebb pihenő- és gyógyulóhelyévé vált. A modern fürdőkomplexum, amely gyönyörű, zöld növényzettel övezett épületben található, továbbra is nagy népszerűségnek örvend. Történetéről részletesebben olvashat a budapest.name oldalon.
Kezdetben fürdők és kórház voltak
Egy legenda szerint a távoli 1178-ban a mai Gellért fürdő helyén egy remetéskedő szerzetes vett fürdőt, és ő hívta fel az emberek figyelmét ezekre a gyógyító vizekre. Később, a 13. században II. András király rendeletére kórházat építettek itt, ahol lánya, Erzsébet ápolta a leprás betegeket. A török megszállás idején a kórházat török fürdővé alakították át. Az oszmán látogatók hálával tekintettek a termálforrások gyógyító vizeire. A főváros felszabadulása után a fürdők I. Lipót orvosának tulajdonába kerültek, aki 1718-ban eladta őket Buda városának.
A fürdőket akkoriban „szennyes fürdőknek” nevezték a források iszapja miatt, amely vízzel keveredve lerakódott a medencék alján. A 19. század második felében nyitották meg a nagyközönség számára. Az egyszerű, egyszintes épületet, amely inkább istállóra hasonlított, Buda és Pest lakosai, valamint a környező településekről érkezők látogatták. 1849-ben a Ferenc József-híd építése során az épületet lebontották.
1905-ben a városvezetés pályázatot hirdetett egy új fürdőépület tervezésére. 1905-ben három tehetséges építész irányításával megkezdődött a lenyűgöző komplexum építése, amely szállodát, fürdőt, medencéket és egy gyógyfürdőt is tartalmazott. Az ünnepélyes megnyitóra 1918-ban került sor, és abban az időben Európa legkorszerűbb fürdőjének számított. Az egészségügyi szolgáltatások között inhalációs kezelések, infrakabinok is voltak, amelyek a nyitáskor egyedülállónak számítottak, mivel más fürdőben nem léteztek. A látogatók luxus termálfürdőkben fürdhettek, amelyek külön szobákban elérhetők voltak. Iszapkezeléseket, szénsavas és sós fürdőket, valamint folyamatos orvosi felügyeletet kínáltak az első osztályú egészségügyi részlegen. 1927-ben a komplexumban hullámmedencével és pezsgőfürdővel bővült, amelyeket egy speciális gép hozott létre, és ez még ma is működik.
A második világháború előtt a Gellért fürdő csak a nemesség látogatta. Hollandia királynője, Julianna itt töltötte nászútját, és Rabindranath Tagore is itt gyógyult. A háborús harcok során a fürdő épületei súlyosan megrongálódtak, és csak 1961-re sikerült helyreállítani az összes helyiséget.
A modern Gellért fürdő különlegességei
A Gellért fürdő nagyszabású felújítása 2007–2008-ban zajlott. A felújítás során korszerűsítették a kezelőhelyiségeket és több medencével bővítették a komplexumot. A látogatók számára most 13 különböző hőmérsékletű medence áll rendelkezésre, melyek közül tizenkettő fedett termálmedence, egy pedig úszómedence. A fürdő területén szauna és gőzfürdő is található, nyáron pedig a látogatók napozhatnak a hangulatos kertben, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Gellért-hegyre. A medencék összterülete 1317 négyzetméter.
A Gellért-hegy forrásaiból származó termálvizek nátriumban gazdagok, és jelentős mennyiségben tartalmaznak fluoridot, kalciumot, magnéziumot és kloridokat. Azokat, akik hátfájdalmakkal, ízületi problémákkal, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségekkel küzdenek, különösen ajánlják. A Gellért komplexumban különféle masszázsokat is kínálnak (víz alatti, aromaterápiás, csokoládé), valamint gyógynövényes és relaxációs fürdőket is. A gyógykezelések között megtalálhatóak a forró és nedves gőzkabinok, finn szauna, gyógytorna, iszapkezelések, szolárium, elektroterápia és még sok más.
Összességében elmondható, hogy a Gellért fürdő az a hely, ahol a lélek pihen, és a test újjászületik.