Budapest, hasonlóan más magyar városokhoz, a környezettudatosság felé törekszik. Annak érdekében, hogy elérje ezt a célt, biztosítsa a város tisztaságát és a lakók kényelmes életét, a városvezetés számos egyedi környezetvédelmi akciót és kezdeményezést dolgoz ki. Ezekről részletesen a budapest.name oldalon olvashatunk.
Egy kis statisztika
Budapest több mint 1,7 milliós lakosságával Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb városa. Magyarország lakosságának közel 19%-a a fővárosban él, és várható, hogy ez a szám a közeljövőben növekedni fog. Budapest az ország gazdasági motorja is. Azonban hosszú távon potenciáljának kihasználása az adminisztratív tevékenységek fenntarthatósági elveinek beépítésétől függ.
Budapest az Arcadis által bemutatott Fenntartható Városok Indexében a 100 város közül az 57. helyet foglalta el, amely a városokat fenntartható növekedésük érdekében tett intézkedéseik és beruházásaik alapján értékeli. Bécs, amely mindössze 240 kilométerre fekszik Budapesttől, ebben a listában az 5. helyet szerezte meg.
Budapest polgármestere, Karácsony Gergely, a kormánnyal együtt több programot dolgozott ki, amelyek célja a klímaváltozás elleni küzdelem, és azt tűzte ki célul, hogy a magyar fővárost zöld várossá alakítsa. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a levegőminőség javítása, valamint a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése a városvezetés prioritásai közé tartozik.
Fenntartható város kialakítása
A speciális környezetvédelmi programok bevezetése az építőiparban komoly kihívást jelent, mivel a város üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 75%-át az épületek adják. Budapesten az elavult fűtési rendszerek és az alacsony energiahatékonyság hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez. Az épületállomány korszerűsítése fontos szerepet játszik, és óriási potenciállal rendelkezik a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az építőipar közvetlen és közvetett hatása ellenére a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra, az elmúlt évtizedekben az állam gyakorlatilag nem nyújtott támogatást a lakóépületek felújítására, sem Budapesten, sem az országos szinten.
2021-ben a városvezetés számos nemzeti és stratégiai projektet dolgozott ki a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban. Azonban az évi 3%-os felújítási arány eléréséhez zöld finanszírozási rendszereket kell kidolgozni, és az egész építőipari szektor potenciálját növelni kell képzések révén.
Az elektromobilitás fejlesztése
Az elektromos járművek használata az első lépés a város fenntartható átalakítása felé. Annak ellenére, hogy Budapesten jól fejlett tömegközlekedési rendszer működik, és az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a kerékpározás száma, az autók továbbra is dominálnak. Az elektromobilitás fejlődésének felgyorsítása hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, ami javítja a lakosság életminőségét és csökkenti a levegőszennyezést. A városrendezés szempontjából a legfontosabb tényező a töltőinfrastruktúra megléte, amely lehetővé teszi az EV használatát. Jelenleg a „MOL Plugee” mintegy 20 gyors- és 1 ultraszupergyors töltőállomást üzemeltet. A vállalat támogatja az elektromos mobilitás további fejlesztését a régióban, és igyekszik hosszú távú fejlesztési terveit a piaci változásokhoz igazítani.
A városi tér hatékony kezelése kulcsfontosságú eleme a fenntartható infrastruktúrának. 2019-ben a „MOL Plugee” elindította a közösségi autómegosztási szolgáltatását, a „MOL Limo”-t. Így hozzájárult a parkolóhelyek felszabadításához, ezzel segítve a probléma megoldását. Érdemes megjegyezni, hogy az elektromos autók, kerékpárok és elektromos robogók használata lehetővé teszi a tranzitproblémák biztonságos és környezetbarát megoldását. 2014 óta a „MOL Plugee” is részt vesz ebben a szegmensben. Azóta több mint 100 ezer ember regisztrált és használja az úgynevezett „MOL Bubi” kerékpárokat.
A hulladékgyűjtés és -újrahasznosítás kérdéseinek megoldása
A hulladék keletkezése elválaszthatatlan része az urbanizációnak, de a hatékony hulladékgazdálkodási stratégiák kulcsfontosságú szerepet játszanak a városok energiahatékonyságának javításában és hosszú távú fenntarthatóságuk növelésében. A „FKF” közszolgáltató évi összesen 800 000 tonna hulladékot gyűjt Budapest háztartásaitól és vállalataitól.
A fővárosban keletkező szilárd hulladék több mint 50%-át az ország egyetlen hulladékégetőjébe szállítják, és energiává alakítják át. Fontos megjegyezni, hogy a közel 380 ezer tonna hulladék elégetéséből nyert energia elegendő 50 ezer háztartás éves villamosenergia-szükségletének kielégítéséhez, valamint 16 ezer lakás éves fűtéséhez.
2015-ben Budapest áttért a szelektív hulladékgyűjtésre. Ennek ellenére még mindig elmarad más városoktól. Varsóban már 2015-ben a hulladékok mintegy 20%-át szelektíven gyűjtötték, Prágában – 30%-ot, Bécsben – 40%-ot. Budapesten pedig 2021-ben ez az arány csak 10% volt.
A probléma megoldása érdekében a városvezetésnek lépéseket kell tennie az EU Körforgásos Gazdasági Bizottságának tervével összhangban, amely célokat tartalmaz a hulladékcsökkentésre, és elősegíti a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás intelligens, hosszú távú irányvonalának kialakítását.
Összefoglalva elmondható, hogy a lakosság környezettudatossága és a városvezetés erőfeszítései révén Budapest környezetbarát várossá válhat.