A Margitsziget Budapest egyik leghíresebb és leglátogatottabb parkja. A Duna közepén, a történelmi Buda és Pest városrészek között található, és zöld sétányaival, szökőkutjaival, termálmedencéivel és kulturális rendezvényeivel vonzza a turistákat és a helyieket egyaránt. Bővebben a budapest.name oldalon.
Azonban kevesen tudják, hogy a modern idill mögött gazdag és rendkívül érdekes múlt rejtőzik. A Margitsziget története szorosan kötődik a magyar királyi családhoz és a vallási rendekhez. Túlélte a pusztulást és a feledést, az XIX. századi nagyszabású újjáépítést, valamint a XX. századi kulturális és rekreációs zónává való átalakulást.
Szent Margit: ki volt ő, és miért róla nevezték el a szigetet?
A Margitsziget története Nyulak szigete néven kezdődik. A mai neve IV. Béla magyar király lányának nevéhez fűződik. A király annyira megijedt a tatár-mongol hordák inváziójától, hogy 1241-ben megígérte, a még meg sem született lányát egy szigeten lévő kolostorba adja, ha az ország sikeresen visszaveri a támadást. Az ígéretét be is tartotta. Így jelent meg a Duna közepén egy domonkos apátság.
A történészek később arra a következtetésre jutottak, hogy IV. Béla talán elhamarkodta az esküt, mivel Magyarország győzelme szinte garantált volt. A sztyeppei nomádok, akik kiválóan érezték magukat a Nagy Sztyeppe térségein, teljesen felkészületlennek bizonyultak a Kárpátok erdős területein folyó harcokra.
A magyar király lánya 1242-ben született. Tízéves korában a Nyulak szigetén épült kolostorba adták. Margit élete hátralévő részét ebben az apátságban, imádságban és elszigeteltségben töltötte. 1270-ben huszonnyolc éves korában hunyt el.
Margit szentté avatási folyamatát bátyja, V. István és a királyi udvarhoz közel álló domonkosok kezdeményezték. Nagyon szerették volna minél előbb befejezni a folyamatot. A domonkos rend számára fontos volt Margit kanonizációja: ő lehetett az első női szent, aki az ő rendjükhöz kötődött. Ezenkívül a magyar királyok is álmodtak arról, hogy legyen szent a családfájukban.
Margitot hivatalosan csak 1943-ban avatták szentté. Azonban a népi képzeletben már jóval korábban szentnek számított.
A kortársak rendkívül szerény, irgalmas és mélyen hívő lányként emlékeztek IV. Béla lányára. A helyi lakosok meg voltak győződve arról, hogy természetfeletti képességekkel rendelkezett – a gyógyítástól a prófétai adományokig. Tiszteletére a sziget, ahol élete nagy részét töltötte, a Margitszigetnevet kapta. A kolostor romjai, ahol imádkozott és Istennek szolgált, a mai napig fennmaradtak, és fontos történelmi emlékhelyet jelentenek.
Középkor: a kolostori élet virágzása és hanyatlása a Margitszigeten
Miután IV. Béla király domonkos kolostort épített lánya, Margit számára a Dunán, a sziget a középkori Magyarország fontos spirituális központjává vált. Ebben az időszakban kezdődött meg a kolostori élet virágzása a szigeten, amely több mint két évszázadon át tartott.
A Margit által használt domonkos női kolostor mellett a szigeten ferences kolostor és több más vallási épület is volt. Ezeket az apátságokat aktívan támogatta a királyi család és az arisztokrácia, akik pénzt, földet és ereklyéket adományoztak. A sziget gyakorlatilag kolostori enklávévá vált – a csend, a spirituális gyakorlatok és a vallási tudomány helyévé. Zárt volt a köznép számára, és főként a felső papság és a nemesség elvonulni vágyó képviselőinek rezidenciájaként szolgált.
Az évek során egyre több templom, cella, gazdasági épület és kert jelent meg a szigeten. Ezeknek az épületeknek a romjai, amelyeket a régészek részben feltártak, a mai napig láthatók. Különösen jól fennmaradtak a Szent Margit domonkos kolostor alapjai, valamint a ferences templom egyes részei, beleértve a gótikus elemeket.
A török hadsereg érkezésével a XVI. században, Buda 1541-es eleste után, a Margitszigeten a pusztulás és hanyatlás időszaka következett be. Az oszmánok, mivel nem érdeklődtek a keresztény kolostorok iránt, kifosztották és részben lerombolták az épületek többségét. A szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a szigetet, és a kolostori élet megszűnt.
A következő évszázadok során a sziget gyakorlatilag lakatlan maradt. A kolostorokat nem állították helyre, az épületek az idő és a természet hatására elpusztultak. A sziget egyfajta „elfeledett földdé” vált a Duna szívében, egészen addig, amíg történelmének új szakasza el nem kezdődött.
A Margitsziget története 1790-től 1950-ig
1790-ben a szigetet a diéta ajándékozta Sándor főhercegnek. Ő nekilátott a kapott földterület rendezésének. Sándor öccse, József nádor lett az utódja. A felső arisztokrácia e képviselője, aki többek között a kertek iránti szeretetéről volt ismert, vállalta a sziget átalakítását. Tervei megvalósításához meghívta a fiatal kertészt, Tost Károlyt, aki a híres Schönbrunni kertészdinasztiából származott. Ő hozta létre a szigeten a pazar rózsakerteket, és nyári házat épített József nádor felesége, Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő számára. Tost 1810-ben érkezett Magyarországra, és örökre itt maradt. Ő honosított meg mintegy 300 növényfajt a szigeten, köztük a platánfákat. 1869-ben a szigetet megnyitották a nagyközönség számára.
1882-től Magyar György lett a Margitsziget fő kertésze. Vannak információk arról, hogy az ő vezetése alatt óriási mennyiségű rózsát termesztettek kereskedelmi célokra. 1876-ban Ernest Gouin francia mérnök tervei alapján épült meg a Margit híd. Negyedszázaddal később csatolták hozzá a szigetre vezető bejárót. Maga a híd azért érdekes, mert a pillérei kissé aszimmetrikusan helyezkednek el, mivel a Duna ezen a ponton kanyarodik, és két ágat képez 30 fokos szögben. A pilléreket szobrok díszítik. A magyar állam megvásárolta a szigetet József nádor dédunokájától az 1908. évi XLVIII. törvénycikk alapján.
Érdekesség, hogy 1901-ig csak vízi járművel lehetett eljutni a szigetre. A Margit hidat 1876-ban nyitották meg, a szigetre vezető felnyitható hidat pedig 1901-ben fejezték be. 1911-ben új sétálóövezetek jelentek meg a szigeten. 1927 után a parképítési munkálatok során 60 000 köbméter földet mozgattak meg. Ekkor jöttek létre a sétányok. Pesti oldalon 150 kőrist, a budai oldalon pedig 200 lucfenyőt ültettek. Ezenkívül mintegy 3 000 más fát és körülbelül 50 000 különböző növényt ültettek a szigeten. A kertészeti központ helyén egy hatalmas, 15 000 négyzetméteres virágágyást alakítottak ki.
Do 1919 roku dla odвідування острова потрібно було сплачувати вступний внесок. U 1939 році почалося будівництво моста Арпада, який прилягає до північного кінця острова Маргіт. Jednakże ukończyć go udało się dopiero w 1950 roku, po Drugiej wojnie światowej. Wtedy też most Árpáda połączono z wyspą, co znacznie wydłużyło jej północny przylądek.
A Margitsziget gyógyító vize
1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyar artézi vizek és gyógyforrások kiemelkedő kutatója, artézi kutat kezdett fúrni a sziget nyugati partján. 1867 májusában körülbelül 1200 méteres mélységből 43 fokos hőmérsékletű gyógyvíz szökőkútja tört elő. Ennek a kútnak köszönhetően született meg a terv, hogy a szigetet gyógyfürdő-területté alakítsák. A projektet Ybl Miklós magyar építész dolgozta ki. Tervei szerint már 1873-ra gyógyszálló, két étterem, több villa és egyéb építmény épült a szigeten. Akkoriban egy mesterséges vízesést is létrehoztak, amelyet a mai napig a Zsigmondy-forrás táplál.
A Margitszigetről kinyert víz hőmérséklete 70 fok. Ezt 36 fokra hűtik, és a helyi fürdőkbe vezetik. A víz mindeközben megőrzi minden aktív komponensét. A helyi vizek kémiai összetétele gazdag ásványi anyagokban, különösen nátriumban, kalciumban, magnéziumban, hidrogén-karbonátokban és szulfátokban. Ezek segítenek a mozgásszervi, izom- és idegrendszeri betegségek kezelésében. A Margitsziget vize hatékony a perifériás keringési zavarok, emésztési problémák és bőrbetegségek esetén is.
A sziget leghíresebb, termálvízhez kapcsolódó helyszíne a Palatinus Fürdő. Ezt 1919-ben építették, mint Budapest első szabadtéri strandfürdőjét.
A Margitsziget 1950 után
Az elmúlt század közepén a Margitsziget népszerű pihenő- és turisztikai hellyé vált. Rendezetté tették, és hatalmas zöld területté alakították, kertekkel, fürdőkkel, sportlétesítményekkel és szórakozási lehetőségekkel. Ebben az időszakban a sziget aktívan fejlődött, mint szabadidős és rekreációs helyszín, megőrizve történelmi és kulturális értékét. 1950 után nagyszabású fejlesztési és infrastruktúra-fejlesztési munkákat végeztek a Margitszigeten. Új parkok, kertek, sportpályák és pihenőövezetek jelentek meg itt.
Ugyanakkor a szigeten továbbra is megőrizték és restaurálták a történelmi emlékeket. Nyugodt hangulatának, a szórakozási lehetőségek sokféleségének és szépségének köszönhetően ez a hely Budapest egyik fő turisztikai látványosságává vált.
Mit érdemes meglátogatni a Margitszigeten?
A Margitsziget egy igazi természeti és kulturális oázis Budapest szívében. 2,5 kilométer hosszan húzódik a Duna mentén, ötvözve egy fenséges park nyugalmát, az évszázados történelem nyomait, a termálfürdőket, a sportinfrastruktúrát és a kulturális látnivalókat.
A sziget egyik legfontosabb történelmi emlékhelye a domonkos kolostor romjai, ahol Szent Margit élt. Itt fennmaradtak az alapok, a falmaradványok és a XIII. századi gótikus ívek töredékei. Ez a hely tele van csenddel és különleges hangulattal, amely lehetővé teszi a középkor érintésének érzékelését.
A sziget bejáratánál található a nagy Zenélő Szökőkút, amely a turisták és a városlakók kedvelt pihenőhelyévé vált. A víz ismert dallamok ütemére „táncol”, este pedig fényeffektusok egészítik ki a show-t.
A Palatinus Fürdő a sziget legnagyobb termál- és úszómedence-komplexuma. Itt nemcsak gyógyvízben lehet fürdeni, hanem egy egész napot is el lehet tölteni a szabadban. Van medence gyerekeknek, vízi csúszdák, termálvizes medencék, valamint pihenő- és étkezési zónák.
Azoknak, akik elvonulásra és a természettel való harmóniára vágynak, érdemes meglátogatniuk a Japánkertet kis hidakkal, tavacskákkal, dísznövényekkel és még teknősökkel is. A közelben található a Rózsakert, ahol a nyári szezonban tucatnyi rózsafajta virágzik.
A szecessziós stílusú Víztorony 1911-ben épült a Margitszigeten. A XXI. században építészeti műemlékként védett. A torony felső emeletéről panorámás kilátás nyílik a Dunára és Budapestre.
Érdekes lehet a látogatók számára a Szent Mihály-kápolna is. Ellentétben a domonkos kolostor romjaival, ezt a bazilikát 1932-ben restaurálta Lux Kálmán építész. Ezt a premontrei rend templomát a régészek 1923-ban tárták fel. A romokon belül fennmaradt egy középkori templom, amelybe később egy XV. századi harangot helyeztek el, amelyet az 1914-es ásatások során találtak egy régi, kidőlt fa alatt.
Ezenkívül a sziget kiválóan alkalmas az aktív pihenésre. Itt egy 5,3 km hosszú futópálya húzódik, van kerékpár- és elektromos autó kölcsönző, teniszpályák, focipályák és fitnesz zónák. Egyébként a Széchenyi Gyógyfürdő története sem kevésbé érdekes Budapesten.
Források: