A Kelenföldi Erőmű, amely Budapest 11. kerületében található, nemcsak a város első vízerőműve, hanem a világ legnagyobb vízerőműve is, amelynek rendkívül érdekes építési és működési története van. Részletesen erről olvashat a budapest.name oldalon.
Hogyan kezdődött minden?
A történet 1911-re nyúlik vissza, amikor Budapest városi tanácsa úgy döntött, hogy vízerőművet épít a Duna partján, a Kopaszi-gát közelében. A tervezést Reichl Kálmán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora végezte. Az építési tender győztesei a Ganz Villamossági Művek és a Nicholson Gépgyár lettek. 1914. június 18-án megkezdődött az áramtermelés. Akkori feltételek szerint a gőzt alacsony nyomású széntüzelésű kazánokban állították elő, és két, 7,5 MW teljesítményű turbogenerátor szolgáltatta a 10 kV-os feszültséget.
1922 és 1943 között, két bővítési szakaszban, további gőzkazánokat és turbinákat telepítettek a Kelenföldi Erőműbe. A második világháború előtt már 19 kazán és 8 turbina működött 38 bar gőznyomással, amely teljes mértékben kielégítette a növekvő áramigényt. Érdemes megjegyezni, hogy az erőműben telepített berendezések nagy részét a magyar ipar gyártotta.
Az erőmű fejlesztése a környezet károsítása nélkül
A második világháború után a fejlesztés az üzemanyagváltás (a szén mellett már olajat is használtak) és az ipari gőz-, majd a lakossági melegvíz-ellátás megkezdése miatt következett be. 1953-ban a technológiai gőzt a környező ipari létesítményekhez vezették, 1956-tól pedig a távhőellátó rendszerben megindult a melegvíz-keringetés is.
1962 és 1972 között az erőművet teljesen átalakították a hőmegtakarítás követelményeinek megfelelően. Az előző kondenzációs technológiát ellennyomásos és fűtési turbinák váltották fel. A biztonságot is növelték vízmelegítő kazánok telepítésével. Fokozatosan a szén és az olaj helyett földgázt kezdtek használni. 1972-ben az erőműben üzembe helyezték az ország első 32 MW-os gázturbináját, amely a csúcsidőszakokban támogatta az elektromos hálózatot.
1980-ban végleg felhagytak a szén tüzelésével, és befejezték az erőmű rendszerének bővítését. Ennek eredményeként Kelenföld az ország legerősebb vízerőművével rendelkező kerülete lett, amely 41 000 háztartást szolgált ki.
1995-ben új fejlesztési szakasz kezdődött. Ebben az időszakban egy 129 MW-os gázturbinát helyeztek üzembe, amely a hő és villamos energia kombinált termelésének hatékony technológiájává vált. Emellett új hasznosítókazánt telepítettek. A régi kazán-gőz park cseréjét célzó program 2006-ban fejeződött be. 2007-ben befejezték a modern, optimalizált víztisztító állomás építését, 2010-ben pedig befejeződött a kis teljesítményű gázturbinák telepítése.
Az erőmű egész története során magas technológiai színvonalú volt, képes volt lépést tartani a gazdasági és műszaki változásokkal. A modern kombinált ciklusú erőmű 144 000 háztartást lát el meleg vízzel a budapesti távhőellátás dél-budapesti részén, és villamos energiát is termel és szolgáltat a nemzeti nagyfeszültségű hálózatba. Az erőmű két 5 MW teljesítményű gázturbinával rendelkezik, amelyek a nyári időszakban a kisebb áramigényt szolgálják ki. Az erőmű fő tüzelőanyaga a földgáz és a dízel. Az innovatív berendezések magas hatékonysággal égetik el ezeket az anyagokat.
2011-ben egy gázturbinát és a kazánberendezéseket is korszerűsítették. Ennek köszönhetően a környezetbe nem kerülnek káros kibocsátások. 2012-től a turbinák részt vesznek az országos villamosenergia-elosztó hálózat másodlagos szabályozásában, kihasználva széles teljesítménytartományukat és magas funkcionalitásukat.
Az erőműben több mint 50 dolgozó végzi a berendezések irányítását, üzemeltetését és karbantartását. A „Kelenföldi Erőmű” a Budapesti Erőmű Zrt. tulajdonában áll.
Túrák mindenki számára
Túrák indulnak a Kelenföldi Erőmű elosztóépületében. Az épület az 1930-as évek elején épült, 2005-ben zárták be. Az épületben található a Virgil Borbíró által tervezett üvegtetős diszpécserközpont. Belső tere egyedülálló — hatalmas termek és szűk folyosók labirintusa. A második világháború alatt egy bunker épült a diszpécserközpontban, amely megvédte a dolgozókat az üvegszilánkok hullásától bombatalálat esetén. Napjainkban ez a helyszín népszerű a forgatások számára, egyedülálló atmoszférája sok rendezőt vonz. A diszpécserközpont több film és sorozat jeleneteiben is látható.
Mindezek alapján elmondható, hogy a „Kelenföldi Erőmű” Budapest igazi kincse és büszkesége. Hiszen nemcsak nagy számú háztartást lát el hővel és villamos energiával anélkül, hogy károsítaná a környezetet, hanem kulturális központ is.