Budapest azon első európai városok közé tartozott, ahol a 19. században gyorsan fejlődött az autóipar. Ez különösen a Lang Gépgyár tevékenységének köszönhető. Története egy kis műhelyben kezdődött, ahol körülbelül tíz ember dolgozott. Néhány év alatt az eszközgyártás volumene oly mértékben növekedett, hogy az üzem Láng László mérnök irányítása alatt az egyik legnagyobb lett a magyar ipar területén. Bővebben erről a budapest.name oldalon olvashat.
Az ötlettől a nagy sikerig – Hogyan alakult meg a Lang gyár Budapesten?
Az 1860-as években a gépipar új és perspektivikus tevékenységnek számított Budapesten. Azok közül, akik értékes hozzájárulást tettek annak fejlődéséhez, az egyik Láng László vállalkozó volt. Az eszközök és technikai berendezések gyártása iránti ambíciói és érdeklődése karrierépítésre és új magasságok elérésére ösztönözték.
Annak ellenére, hogy édesapja és nagyapja, akik orvosok voltak, nem helyeselték döntését, László úgy döntött, hogy a mérnöki területen tevékenykedik. Bécsben végzett a Felsőipari Iskolában, majd több éven át különböző gyárak munkatársa volt.
1867-ben Budapestre, a magyar főváros keleti részére, Pestre érkezett. Széles körű mérnöki tapasztalatával és tudásával Lángnak lehetősége nyílt egy rangos munkahelyre, és jelentős hatást gyakorolhatott a magyar ipar fejlődésére. Ő lett Budapest első magyar gépgyárának igazgatója. Ezt a pozíciót nem sokáig töltötte be – mindössze egy évig. Ez idő alatt számos fontos üzleti kapcsolatot létesített, és elemezte a gépipar fejlődését. Az ágazat előnyeinek és hátrányainak mérlegelése után saját műhely létrehozásának ötlete született meg benne.
Céljának megvalósításához Láng László hosszú ideig pénzt gyűjtött és takarított meg. Csak akkor, amikor már jelentős tőkéje volt, fektette be azt saját vállalkozásába. A mérnök 1868. május 1-jén nyitotta meg műhelyét, tíz alkalmazottat foglalkoztatva. A műhely a Váci utcában helyezkedett el Budapesten. Láng csak a helyiségek bérléséért fizetett; a műhely legtöbb berendezése saját tulajdonában volt.
Kezdetben a mérnökcsapat kizárólag autóalkatrészek javításával foglalkozott. Első ügyfeleik budapesti gyárak tulajdonosai voltak. Ettől kezdve Láng László keményen dolgozott azon, hogy műhelye népszerűbbé váljon és több pénzt hozzon. Nemcsak az alkalmazottak munkáját felügyelte, hanem számos egyéb feladatot is ellátott: az anyagok beszerzése, reklámozás, a könyvelés vezetése és tárgyalások lefolytatása külföldi kapcsolatokkal szakmai fejlődésének előmozdítása érdekében.
A műhely dolgozóinak megbízható munkája és Láng erőfeszítései hamarosan meghozták a kívánt eredményeket. A megrendelések száma folyamatosan nőtt. Ennek eredményeként a dolgozók létszáma mintegy hetvenre emelkedett. Az eredetileg bérelt helyiség már nem volt megfelelő az egész csapat elhelyezésére, ezért 1873-ban Láng megvásárolta egy régi keményítőgyár épületeit ugyanazon a Váci utcán, ahol műhelye volt. Ezután új munkakörülményeket alakítottak ki a gyár hatékony működéséhez. Láng családjával együtt az új létesítmény közelében telepedett le.
A gyár fejlődése: Láng találmánya és nemzetközi piacra lépés
1873-ban, az új épületbe való költözés után, még egy fontos esemény történt Láng László életében – befejezte egy nagy, 49 lóerős, 85 fordulat/perces gőzgép fejlesztését. Láng az új berendezést a bécsi világkiállításon mutatta be, ahol elismerést és sikert aratott. A zsűri döntése alapján Láng díjat kapott, és találmányát József főherceg megvásárolta birtoka számára.
A következő évben a Lang gyárában megkezdődött a gőzgépek nagyszabású gyártása. Azokat malomtulajdonosok és vállalkozások rendelték az ország minden tájáról és külföldről. Azóta a gyár tevékenysége gyors ütemben fejlődött, amit nemcsak a folyamatos megrendelések, hanem egy új törvényjavaslat is elősegített. Ennek értelmében a budapesti kormány az elkövetkező 15 évre adómentességet biztosított az ipari vállalkozásoknak.
A gőzgépek mellett a gépgyár autóalkatrészeket és technológiai eszközöket is gyártott. A kereset egy részét Láng új berendezések kifejlesztésébe fektette, amelyeket nemzetközi kiállításokon is bemutatott. Az ipari tevékenység fejlesztésében fia, Gusztáv segített neki. Miután Bécsben és Berlinben tanult, visszatért Budapestre. Apjával együtt Gusztáv gőzturbinát kezdett fejleszteni, amely azonban hamarosan nagy pénzügyi veszteségeket okozott.
Gazdasági válság
A turbina terveit a gyár főmérnöke készítette. A tesztelés során kiderült, hogy hibázott: a fordulatszám nem felelt meg a kívánt paramétereknek. Ez jelentősen rontotta a vállalat pénzügyi helyzetét, mivel sok pénzt kellett költeni a hiba kijavítására. Ekkor, 1910-ben, a gyárban megkezdődött a dízelmotorok gyártása. A vállalat megőrzése és a hatékony működés fenntartása érdekében Gusztáv úgy döntött, hogy családi vállalkozását részvénytársasággá alakítja. 1911-ben hivatalosan is egyesült a Láng fegyvergyártó cég a Magyar Általános Hitelbankkal. Gusztávot nevezték ki a vállalat igazgatójának, míg az igazgatótanácsba a hitelbank képviselői és a Láng család tagjai is bekerültek.
Közben a budapesti gépgyár alapítója, László, betegsége miatt abbahagyta a munkát. Egészségi állapota romlott. 1914-ben tragikus esemény történt a Láng családban – László elhunyt.
1915-ben újabb fontos esemény történt a Láng gyár történetében – a részvényközösség bővítése. A Láng Gépgyár egyesült a Hazai Gépgyár Részvénytársasággal. Az utóbbi cég tulajdonában volt az Eiszel gépgyár.
A Láng gyárban gyártott alkatrészek és eszközök nagy keresletnek örvendtek. Például a Láng Gépgyár által gyártott dízelmotorokat a budapesti autóbuszokban, valamint különböző autókban és ipari létesítményekben használták.
A Lang gyár utolsó évei
A második világháború idején a gyár katonai vállalati státuszt kapott, mivel berendezéseket és technikai alkatrészeket gyártott a hadsereg számára. A pénzügyi támogatás hiánya és a magas költségek azonban jelentős anyagi hanyatlást eredményeztek. A következő változások a nemzetállamosítást követően, 1948-ban történtek. Ekkor Gusztáv Láng, aki több mint 40 évig volt a részvénytársaság igazgatója, nyugdíjba vonult. Ezt követően a gyár további 20 éven át gyártott berendezéseket, majd válságba került és elvesztette tekintélyét.
A Lang gyár termelési volumene az 1970-es évektől kezdve fokozatosan csökkent az elavult technológiák miatt. 1990-ben privatizálták, majd 2000-ben végleg bezárták a vállalatot. A magyar ipar történetének egyik legfontosabb és legnagyobb gyáraként vált ismertté. Több évtizeden keresztül több száz munkavállaló dolgozott itt, számos alkatrészt gyártva a budapesti és más városok vállalatai és tömegközlekedése számára.