A Budai Arborétum az egyik legszebb arborétum Magyarországon. A 9 hektáros területén számos évelő dísznövény található, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak a látogatóknak – olvasható a budapest.name oldalon.
Az arborétum alapítása
Az arborétum története több mint 100 éves múltra tekint vissza. Kezdetben, a 19. században szőlőültetvények borították ezt a területet, amelyeket a filoxérajárvány pusztított el. Ezt követően Encz Ferenc megalapította a Kertészképző Intézetet.
1893 tavaszán kezdődött az arborétum kialakítása. Bécsből érkezett Károly Ráde kertész és dendrológus, aki a kertészképző intézet területein több mint 1000 fa- és cserjefajt ültetett. Néhány közülük, például a tölgyek, diófák és platánok, amelyek már több mint 125 évesek, a mai napig láthatók. Ráde több üvegházat is tervezett, és szigorúan ellenőrizte az építési munkálatokat. Kezdetben az arborétum csak a Menesi úttól északra fekvő Felső Kert területére terjedt ki.
1920-ban elkerülhetetlenné vált az arborétum bővítése. A Menesi úthoz közeli terület csatlakozott az arborétumhoz, és létrejött az Alsó Kert, amelynek gyűjteményét több mint 1300 növényfaj alkotta, köztük bambuszok, árnyékkedvelő és más különleges növények.
Az arborétum az évek során egyre bővült, és gyűjteménye új növényekkel gazdagodott. Az első és második világháború súlyos károkat okozott az arborétumban. A harcok során lövedékek és aknák csapódtak be a területre, és egyes fákon a mai napig láthatók a nyomok. A növényfajok száma mintegy 800-ra csökkent.
A háború utáni időszak új fejlődési szakaszt hozott. Ekkor az intézetet vidékre költöztették. Ormos Imre professzor vezetésével megkezdődött az arborétum helyreállítása. A sérült és öreg növényeket újakkal helyettesítették, több üvegházat építettek, és az épületeket is felújították.
A modern arborétum egyedülálló növénygyűjteményei
Az évente nagyszámú látogatót fogadó arborétum, amely közel 9 hektáron terül el, különleges gyűjteményei és kiállításai révén vonzza az érdeklődőket. Tavasszal a virágok illatoznak, ősszel pedig a fák színes lombkoronával borulnak be, míg télen a természet nyugalomba vonul.
Az arborétum növényállománya 1600 fa- és cserjefajt, 300 évelő dísznövényt, 250 hagymás és 130 egynyári dísznövényt, valamint 600 taksont tartalmaz. A gyűjtemények két fő tényező hatására alakultak ki: a kert rendeltetése és az egyedülálló mikroklíma. Az arborétumban mediterrán éghajlat uralkodik, így itt füge, datolyaszilva és ciprus is megtalálható, amelyek rendszeresen teremnek. Az Alsó Kertben orgonabokrok és egy fenyves tisztás található, amelynek mesterséges tavában 70 féle vízi és mocsári növény él. A nedves, árnyékos sarkokban szubtrópusi növények, például kínai kenderpálmák, babér, fuksziák és déli borostyán található.
A Felső Kert gyönyörű és ritka fáiról híres, köztük a világ legrégebbi perzsa tölgyfájáról, keserű hikorifájáról és kínai páfrányáról. Az arborétumban a legnagyobb szintkülönbség mintegy 80 méter.
1975-ben az arborétum természetvédelmi területté nyilvánították, 2005-ben pedig történelmi emlékművé nyilvánították. Az arborétumban egy speciális program működik, amely 31 védett növényfaj, például réti nád és hóvirág szaporítására és megőrzésére irányul. Az arborétum elsődleges célja, hogy bemutatókertként szolgáljon, és bemutassa Budapest lakóinak és turistáinak Magyarország flóráját.
Az arborétum szakmai felügyeletét a Szent István Egyetem kertészeti karának díszkertészet és dendrológia tanszéke látja el.