A Margit-sziget a Duna közepén, Budapesten található, és a városlakók és turisták kedvelt pihenőhelye. Területe körülbelül 96,5 hektár, és egy gyönyörű park alkotja. A hatalmas fák, árnyas ösvények és tágas rétek különleges összhangja már az első pillantásra elbűvöli a látogatókat. Erről a festői helyről részletesebben a budapest.name oldalon olvashatunk.
A Margit-sziget története
A sziget története a római uralom idejére nyúlik vissza, és először egy 1225-ből származó dokumentumban említik meg. Korábban dominikánusok, ferences szerzetesek és johanniták éltek a területen. 1790-ben Lipót Sándor főherceg tulajdonába került, aki Schönbrunn mintájára kezdte el kialakítani a szigetet. Hamarosan fiatalabb öccse, József követte őt a trónon. 1808-ban József herceg megbízásából Bécsből érkezett Károly Tost kertész, aki neoklasszicista stílusú, egyszintes nyaralót épített a szigetre, és fásította annak környezetét. Mivel József különösen kedvelte a platánfákat, Tost számos gyümölcsfát ültetett a szigeten. Sajnos az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott a növényzetben és az épületekben. Tost újrakezdte a munkát, és a kiváló talajminőségnek köszönhetően a növényzet gyorsan újraéledt. Azonban az 1848–1849-es szabadságharc idején a fejlődés megállt, és a sziget elhagyatottá vált.
A Margit-sziget aranykora 1867-ben kezdődött, amikor József Károly osztrák főherceg birtokába került. Ő megbízta a híres bányamérnököt, Zsigmondy Vilmost, hogy fúrjon egy artézi kutat, hogy a szigetet gyógyüdülőhellyé alakítsa. 1867 májusában 1200 méter mélyről tört fel a 43 fokos gyógyvíz. Ezt követően József felkérte Ybl Miklóst, hogy tervezzen egy üdülőkomplexumot, amely magában foglal szállodákat, ivócsarnokot, éttermeket és törökfürdőt. 1868-ban megkezdődött az építkezés, és 1869-ben már több épület készen állt.
1908-ban a sziget a város tulajdonába került, és közparkká alakították. 1927-ben megkezdték a terület rendezését: 6 kilométer hosszú sétányt építettek, csatornahálózatot és vízvezetéket fektettek. A sziget pesti oldalán körülbelül 100 kőrisfát, míg a budai oldalán 150 fenyőt ültettek, emellett 3000 egyéb fát és 40 000 növényt telepítettek. 1939-1940-ben a Margit-sziget északi részét kibővítették.
A sziget hamar a magyar elit kedvelt pihenőhelyévé vált, akik magas belépődíjat fizettek a belépésért. 1945-től kezdve a sziget ingyenesen látogathatóvá vált mindenki számára.
A modern Margit-sziget jellegzetességei
A mai Margit-sziget természetvédelmi terület, ahol egy hatalmas dendrárium található, friss levegővel és különleges mikroklímával. A szigeten három ásványvízforrás található, amelyek vizét különféle betegségek kezelésére használják.
Érdekesség, hogy a szigeten autóforgalom nincs, kivéve a tömegközlekedést. A parkot természetközeli tájstílus jellemzi, míg a bejáratnál formális virágágyások találhatók. Statisztikai adatok alapján évente mintegy 50 000 egynyári virágot ültetnek ki. A rózsakertben 70 rózsafajta található, és a bokrok száma eléri a 20 000-et.
A látogatók nyugodtan pihenhetnek a fűben és élvezhetik a festői tájat, zavartalanul. A virágágyások és a gyep mindig ápolt, köszönhetően a rendszeres öntözésnek.
Legendás helyek a szigeten
Minden séta a szigeten egy időutazásra emlékeztet. A zöldbe burkolózó épületek különleges atmoszférát árasztanak. Néhány különleges helyet mindenképpen érdemes meglátogatni.
A víztorony – a sziget építészeti csodája. Az 57 méteres építmény már messziről látható. 1911-ben épült Rezső Vilmos tervei alapján. A nyolcszögletű, szimmetrikusan tervezett épület korábban a vízellátásért és az öntözésért felelt. Ma a sziget egyik látványossága, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik Budapestre. Gyakran rendeznek itt kiállításokat, amelyek életre keltik a múltat.
A japánkert – a természet szerelmeseinek paradicsoma. 1970-ben hozták létre. A bejáratnál egy kis fa híd található, amelyen áthaladva növényekkel szegélyezett ösvények vezetnek a kert belsejébe. A kertben egy lépcsőzetes vízesés is található. A víztározók összekapcsolt tavacskák rendszerét alkotják, amelyekben aranyhalak, teknősök, vadkacsák és vízililiomok élnek.
A zenélő szökőkút – 1820-ban épült. Belsejében hangszórók találhatók, amelyekből óránként felcsendül egy-egy klasszikus zenedarab, különböző korszakokat idézve.
A vadállatkert – gyerekekkel különösen izgalmas látványosság. Az egyik részén őzek, szarvasok és nyulak élnek, míg a másik részén vízi madarak, például kanalas récék, mandarinkacsák, kínai selyemtyúkok, valamint baglyok és ragadozó madarak találhatók. Közelben pónilovak is vannak, amelyeken lovagolni is lehet.
A Margit-sziget igazi büszkesége a platánfák, amelyek közül az egyik már több mint 190 éves. Magassága 40 méter, és a törzsének kerülete 635 centiméter. Ezen kívül különleges, 20 méteres vörösfenyők is díszítik a szigetet.
Összességében elmondható, hogy a Margit-sziget egy természetes oázis Budapesten, amelyet nagy örömmel látogatnak a helyiek és a város vendégei.