Városmajor

Városmajor — Buda legrégibb közparkja, 1785 óta

Van Budapestnek egy parkja, amelyet nem a városfejlesztés hozott létre, hanem uralkodói döntés: II. József 1785-ben tollvonással nyilvánította közparkká azt a budai kaszálót, amelyet ma Városmajorként ismerünk. Azóta eltelt kétszáznegyven év, és a park máig ugyanazt csinálja, amire szánták — nyitva áll mindenkinek. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy között elnyúló, mintegy tízhektáros zöld sáv Buda egyik legsűrűbben lakott részén ad levegőt: hatalmas platánok és öreg lombosok alatt futópályák, játszóterek, kutyafuttatók, egy szecessziós iskola, egy 20. századi templomremek és a fogaskerekű végállomása osztozik ugyanazon a területen. Kevés hely mutatja meg ilyen tömören, hogyan él együtt kétszáz év városi történelem egyetlen parkban.

Kiemelt látnivalók

• A Városmajori Jézus Szíve-templom — Árkay Aladár tervei nyomán, fia, Árkay Bertalan közreműködésével 1932–1933-ban épült; a magyar modern szakrális építészet egyik legfontosabb műve, jellegzetes torony- és üvegablak-megoldásokkal.
• A fogaskerekű végállomása — a vasút 1874 óta innen indul a Széchenyi-hegy felé; 2008 óta 60-as villamosként közlekedik, és a park szélétől néhány lépésre lehet felszállni rá.
• Horvay János Beethoven-szobra — 1932-ben állították fel; alkotója az 1929-es barcelonai világkiállításon aranyéremmel díjazott szobrász volt.
• A Hüvelyk Matyi-szobor — a park egyik legismertebb, gyerekek által is „használt” köztéri emléke, amelynek másolatát a felújítások során visszaállították.
• A Városmajori Szabadtéri Színpad — 1952 óta működik; nyaranta színházi és zenei előadások helyszíne a park közepén.
• A Kós Károly Általános Iskola — 1911-ben, szecessziós stílusban épült, és a park egyik legjellegzetesebb homlokzata; a második világháborúban hadikórházként működött.

Mi található a parkban

A Városmajor nem látványpark, hanem használati park: hosszú, tagolt, majdnem egy kilométeres zöld sáv, amelyen a helyiek napi útvonalai futnak keresztül. A parkot ma a Főkert Zrt. kezeli, és az elmúlt években lépésről lépésre kapott vissza funkciókat — világítást, játszóterületeket, sporteszközöket.

• Több korosztályos játszótér, árnyékos fák alatt, a lakóházakhoz közeli szakaszokon.
• Kutyafuttatók és széles, egybefüggő gyepfelületek a park hosszában.
• Ingyenesen használható szabadtéri fitneszeszközök és futásra alkalmas, kivilágított sétányok.
• A szabadtéri színpad, körülötte nyári rendezvényekhez kialakított térrel.
• Sportlétesítmények és teniszpályák, valamint a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly-iskola épületei.
• Szobrok és emlékek: Beethoven, Hüvelyk Matyi, valamint Árkay Aladár emlékoszlopa; a második világháborús tömegsírok emlékhelye.

Mit lehet csinálni – és kinek való

• Futóknak — hosszú, egyenes, sík szakaszok a park tengelyében, ahol nem kell útkereszteződésekkel bajlódni, és sötétedés után is világos van.
• Kutyásoknak — kifejezetten kutyás park hírében áll: futtatók, tágas gyepek és rengeteg állandó „törzsvendég”.
• Kisgyerekes családoknak — több játszótér, árnyék, padok, és a fogaskerekű, ami önmagában is fél délutános program egy ötévesnek.
• Építészet iránt érdeklődőknek — 1911-es szecesszió és 1930-as évekbeli modernizmus néhány száz méteren belül, működő épületekben.
• Színház- és koncertlátogatóknak — nyári esti előadások a szabadtéri színpadon, közvetlenül a lombok alatt.
• Ingázóknak és környékbelieknek — a Széll Kálmán tér forgalmából egyetlen sarok alatt át lehet lépni ide, ami napi szinten használható levegővételi lehetőség.

Megközelítés és gyakorlati tudnivalók

A Városmajor Budapest XII. kerületében, Hegyvidéken fekszik, Krisztinaváros felőli oldalán. A legkényelmesebb az M2-es metró Széll Kálmán téri állomásától indulni, onnan néhány perc séta. Villamossal az 56-os, 56A, 59-es, 59B és 61-es járat áll meg a Városmajor megállóban, ide fut be a 60-as számot viselő fogaskerekű vasút végállomása is, éjszaka pedig az N18-as és N56-os villamos jár erre. Autóbusszal az 5-ös, 22-es, 22A, 91-es, 155-ös, 156-os és 222-es járatokkal érdemes érkezni. A parkba a belépés ingyenes, kerítés és kapuzárás nélkül, tehát a nap huszonnégy órájában látogatható; a szabadtéri színpad előadásaira és a sportlétesítményekre külön jegy vagy bérlet vonatkozik. Egy laza séta a park teljes hosszában húsz-huszonöt perc, a templommal, a szobrokkal és a fogaskerekű végállomásával együtt egy-másfél óra kényelmes program.

Mikor érdemes jönni

Tavasszal a Városmajor a környék első igazi zöldje: a nagy lombosok korán kihajtanak, a gyep gyorsan felszárad, és a hosszú, egyenes sétányok ilyenkor a legkellemesebbek. Nyáron a park elsősorban árnyékkal szolgál — a sűrű faállomány alatt érezhetően hűvösebb van, mint a környező utcákon —, és ilyenkor él a szabadtéri színpad is, esti előadásokkal. Ősszel a régi faállomány adja a látványt, a lombhullás után pedig kirajzolódik a park eredeti, szigorúan geometrikus útszerkezete, amelyet még Tallherr József tervei alapján alakítottak ki. Télen a Városmajor csendes, jól bevilágított átjáró marad, a fogaskerekű pedig innen indul a havas Széchenyi-hegy felé, így hó idején a park egyszerre kiindulópont és úti cél.

Érdemes tudni

A terület eredetileg az Ördög-árok ártere volt: sokáig kaszáló, majd Buda 1686-os visszafoglalása után katonai tulajdon. 1724-ben Daun Henrik gróf városparancsnok villát építtetett ide, majd Buda város tanácsa 1729-ben elővételi jogon, 3000 konvenciós forintért megvásárolta a birtokot. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, komolyabb haszon nélkül. A fordulópont 1784 volt: II. József Pestről Budára helyeztette az Institutum Geometricumot, Európa első polgári mérnökképző intézetét, és botanikus kertet akart mellé; a város erre a területre tett javaslatot. 1785. július 25-én II. József közparkká nyilvánította a területet, Tallherr József állami építész pontos, szigorúan geometrikus tervei szerint. A park 1787-ben kapta a Városmajor nevet (németül Stadt-Mayerhof); ekkor Kock Antal városi kertész mintegy 3000 fát telepített ide Budakeszi és Dunabogdány erdeiből, a korban divatos francia kertek mintájára — az utolsó öreg szilfákat 1989-ben vágták ki. Hivatalosan nem minősül történeti kertnek, a szakirodalom mégis a világ második legrégebbi közparkjaként tartja számon, és Buda legrégibb közparkjaként hivatkozik rá. A 19. században az Ördög-árok pangó vize és a területre költözött vurstli rontotta a park hírét; a mutatványosokat kitiltották, a patakot 1920 körül befedték, a parkot pedig újratelepítették. Ezután indult a mai arculat: 1874-ben megnyílt a fogaskerekű, 1911-ben felépült a szecessziós iskola, 1923-tól formálódott Árkay Aladár temploma, 1932-ben állították fel a Beethoven-szobrot. A második világháború mély nyomot hagyott: az iskolából hadikórház lett, a templomot bombatalálat érte, a parkban pedig tömegsírokat ástak, ahol több száz azonosítatlan katona nyugszik máig. 1952-ben nyílt a szabadtéri színpad, a szocializmus évtizedeiben pedig visszatért a vurstli és a nagyszabású majális. A 2000-es évek elejére a park elhanyagolttá vált, ezt kamerákkal, világítással, játszóterekkel és a Hüvelyk Matyi-szobor másolatának visszaállításával orvosolták. 2022-ben a Budapest Fejlesztési Központ nyílt tájépítészeti tervpályázatot írt ki a park megújítására: a 14 pályamű közül az OpenSpace tájépítész iroda és társtervezője nyert. A terv szerint a parkidegen funkciók kivezetésével és a burkolt felületek csökkentésével 240 év után először nő a park területe, mintegy 15 ezer négyzetméterrel; a tervek között szerepel egy tó a templom mögött, valamint egy kis vízfolyás az egykori Ördög-árok vonalán.

Tippek látogatóknak

• Ha teheted, a fogaskerekű felől érkezz: a végállomás a park szélén van, és így egy rövid séta közben rögtön a park teljes hosszát bejárod.
• A templomot kívülről is érdemes körbejárni — a homlokzat és a torony arányai csak sétálva, több nézőpontból mutatják meg magukat.
• Nyári hétvégén nézd meg előre a szabadtéri színpad műsorát: előadás előtt egy órával a park hangulata teljesen átalakul.

Kérdések és válaszok

Tényleg ez Buda legrégibb közparkja? Igen — a területet II. József 1785. július 25-én nyilvánította közparkká, és a szakirodalom a világ második legrégebbi közparkjaként tartja számon.

Mekkora a park? Nagyjából tíz hektár, a Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti sávban, hosszan elnyúló formában.

Melyik kerületben van, és hogyan lehet odajutni? A XII. kerületben, Hegyvidéken; legegyszerűbben az M2-es metró Széll Kálmán téri állomásától, valamint az 56-os, 56A, 59-es, 59B és 61-es villamossal, a Városmajor megállóban.

Kell belépőt fizetni? Nem, a park szabadon és ingyenesen látogatható, kapuzárás nélkül; csak a szabadtéri színpad előadásaira és egyes sportlétesítményekre kell jegy.

Innen indul a fogaskerekű? Igen, a vasút 1874 óta innen indul, és 2008 óta 60-as villamos jelzéssel közlekedik a Széchenyi-hegy felé.

Kutyabarát a park? Kifejezetten: kutyafuttatók és nagy, összefüggő gyepfelületek is vannak, a park a környék kutyásainak egyik fő találkozóhelye.

Mi az a templom a park közepén? A Városmajori Jézus Szíve-templom, amely Árkay Aladár tervei nyomán, fia, Árkay Bertalan közreműködésével 1932–1933-ban épült, és a magyar modern szakrális építészet kiemelkedő alkotása.

Tervezik a park megújítását? Igen: a 2022-es tervpályázat nyertes terve szerint a park zöldfelülete mintegy 15 ezer négyzetméterrel nő, és vízfelület is visszakerül a területre.