A Budapesti Állat- és Növénykert Magyarország első állatkertje. Ez a főváros büszkesége, és a gyermekek és felnőttek kedvenc helye. Mindig izgalmas és szórakoztató itt, rengeteg állattal a világ minden tájáról, különböző bemutatókkal. Ezenkívül a látogatók megismerkedhetnek a flórával, megfigyelhetik a madarakat és vízilovakat. Kevesen ismerik ennek az állatkertnek a történetét, amelyről részletesebben beszélünk a budapest.name oldalon.
Az állatkert építése és megnyitása
Az első nyilvános állatkertek Nyugat-Európában a 18. század végén jelentek meg, a schönbrunni állatkertet pedig 1780-ban nyitották meg Bécsben. A pesti állatkert létrehozásának ötletét Xántus János etnográfus, utazó és természetkedvelő vetette fel. Támogatta őt József Gerenday botanikus, a Füvészkert igazgatója és Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. A terv megvalósítása azonban nem volt könnyű feladat. Hosszú ideig tartott a küzdelem a hatóságokkal, akik nem adták meg az engedélyt. Végül 1865-ben a Kormányzótanács 32 hold földterületet adott át építés céljára a Városligetben. Az állatkert felépítéséhez pénzgyűjtés céljából partnerei részvénytársaságot alapítottak, és adományokat kezdtek gyűjteni.
Az építkezés egy évig tartott, és sok ember vett részt benne. Armin Petz, Pest főkertésze ingyenesen tervezte meg a park egyes részeit, Ferenc Reitter pedig lenyűgöző tavakat és csatornákat alkotott. Xántus Amerikából hozott állatokat, Ferenc József császár is adományozott néhány ritka példányt a schönbrunni gyűjteményből, egy részét pedig megvásárolták.
Az állatkert ünnepélyes megnyitójára 1866. augusztus 9-én került sor, amikor a nyilvánosság számára körülbelül 500 állatot mutattak be, köztük majmokat, lemurokat, papagájokat, tevékeket és kengurukat. Akkoriban az állatok egy része a Kárpát-medencéből származott. Rövid idő múlva a nagyasszony, Erzsébet királyné is ellátogatott az állatkertbe, és 1868-ban az első zsiráfot ajándékozta az állatkertnek. 1893-ban a Berlini Állatkertből vízilovat vásároltak, később orangutánt, orrszarvút és más állatokat is. Fontos megjegyezni, hogy 1868. augusztus 18-án az állatkertben született meg az első zsiráfbébi.
1872-re az emberek érdeklődése az állatkert iránt csökkent, mivel a létesítmény pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ez oda vezetett, hogy az állatkertet fenntartó társaság kénytelen volt átalakulni az Állatok és Növények Védelmének Társaságává.
Állami tulajdon
Az 1900-as évek elején a társaság egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel szembesült, és nem tudta fizetni a bérleti díjat, amelyet folyamatosan emelt a városvezetés. Emellett az állatállomány bővült, ezért új kifutókat kellett építeni. Végül 1907-ben a társaság a fővárosnak adta el az állatkertet.
1909-ben nagyszabású felújítás kezdődött, amely 1912-ig tartott. A városi kincstárból 4 millió aranykoronát fordítottak rá. Annak ellenére, hogy a terület csökkent a vidámpark, a Gundel étterem és a cirkusz építése miatt, mégis természetes élőhelyeket hoztak létre az állatok számára. Az 1930-as évek elején az állatkertben akvárium, pálmaház és további épületek jelentek meg.
A második világháború alatt a bombázások miatt az állatkert gyakorlatilag megsemmisült, és a 2000 állatból csak 14 élte túl. Az állatkert újjáépítése 1956-ban kezdődött Anghy Csaba vezetésével. Azonban a rendszerváltásig az állatkert teljes átalakításra és modernizálásra szorult.
A felújítás során kibővítették az állatok kifutóit, felújították a kertet, új pavilonokat építettek a majmok, szarvasok és madarak számára. Az Elefántház szecessziós stílusú felújításáért, amelyet Kugler Katalin tervei alapján végeztek, az állatkert 2001-ben elnyerte az „Europa Nostra” díjat.
A modern fővárosi állatkert
Az állatkert fő tevékenysége a természetvédelem, az oktatás, a kulturális-szabadidős programok biztosítása és a tudományos kutatás. Sok turista és helyi lakos szerint a modern állatkert lenyűgözi látogatóit hatalmas területével és az állatok gondozásához való hozzáállásával. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy az állatkert számos kiemelkedő eredményt ért el az állatvédelem és tenyésztés terén. Ezek közül a legkiemelkedőbb az első mesterséges megtermékenyítéssel született orrszarvú.
A természetes élőhelyhez hasonló körülmények között, 18 hektáron, 8370 állatfaj él: madarak, hüllők, halak, rovarok, elefántok, oroszlánok, leopárdok, medvék, majmok és még sok más. A legrégebbi faj a nílusi víziló, a legújabb a szecsuáni takin, a legritkább pedig a tengeri gazella. Fontos megjegyezni, hogy az állatkert területe gazdagon parkosított, és több ezer növényfajt tartalmazó kertként működik.
2009-ben az állatkert összes épületét és létesítményét műemlékké nyilvánították. Ezenkívül az állatkert természetvédelmi területté vált.
A budapesti állatkert Európa egyik legjobbjának számít. Évente több mint egymillió ember látogatja meg, hogy megismerkedjen a flórával, faunával és a régi magyar építészettel. A látogatók pónikon, elefántokon, elektromos vonatokon lovagolhatnak, látványos attrakciókat élvezhetnek. 2014-ben a Budapesti Állatkert elnyerte a „Prima Primissima” díjat.